Az “Európai Stratégia 2020”*-ban  a szociális farmok gyakorlata nem csupán egy agrár tevékenységet jelent, hanem sokkal inkább egy olyan módszert, amely sikeresen integrál egyéb fontos területeket is, mint például a szociális ellátórendszer, környezetpolitika, munkanélküliség kezelése, egészségügy, hozzájárulva ezzel a vidék és egyéb marginális, gazdaságilag elmaradott térségek fejlődéséhez. 

A szociális farmok létének alapvető esszenciája, hogy bennük egyszerre megvalósítható a szociális szempontú agrár termelés és a hozzá kapcsolódó termékfeldolgozás, a - kézimunka igényes -  vidéki helyben maradást segítő agrár tevékenységek fejlesztése, a fenntartható*, tradíciókon alapuló tájhasználat és környezetvédelem, a szociális szektor fejlesztése, továbbá a helyi termékek és erőforrások, a minőségi vidéki életforma népszerűsítése.

A szociális farmok tevékenységüket  jellemzően organikus és magas minőségű, természetes alapú termékek előállítására specializálják, amelyek egyfajta “etikus termékként*” egyszerre segítik a rövid ellátási láncok*, helyi piacok fejlődését, és annak a társadalomban kialakult morális igénynek a kielégítését, hogy e jelentős hozzáadott értéket képviselő termékek megvásárlásával környezetvédelmi és esélyegyenlőségi célokat egyaránt támogathatunk.

A szociális farmok lehetőséget teremtenek a gazdálkodók számára, hogy tevékenységi köreik és szolgáltatásaik bővítésével és diverzifikálásával igen sokrétű szerepet töltsenek be az őket körülvevő társadalomban. 

A különböző európai országokban működő szociális farmok tapasztalatai azt mutatják, hogy a szociális farm tevékenységeknek további pozitív hatásai vannak a vidéki területek gazdaságára és a városi-vidéki kapcsolatrendszer fejlődésére, a táj és környezet fenntarthatóságára, a létrejövő  innovatív szolgáltatások miatt a társadalmi jólét érzésére, valamint az etikus és bio termékek termelése révén ezek piaci helyzetére. Európai kontextusban a szociális farmoknak kulcsszerepe van olyan előttünk álló kihívások kezelésében mint a multifunkciós gazdálkodás kialakítása, amely fejlődő és szerteágazó szervezeti felépítése  révén képes választ adni a különböző társadalmi változásokra. Globális szinten, figyelembe véve az “Agenda 2030*” által meghatározott stratégiai iránymutatásokat és az azok által kidolgozott fenntartható fejlődési célokat - amelyeket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2015-ben jóváhagyott -, a szociális farm a korábbi mezőgazdasági modellek továbbfejlődésének tekinthető, amely alkalmas a fenntartható gazdálkodás megvalósítására.

A jelenlegi válság, melyet a jóléti rendszerek Európában és az egész világon átélnek, fenyegeti a polgárok társadalmi jogait, és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ebben a helyzetben a szociális farmgazdálkodást az egyik leghatékonyabb tevékenységnek tekinthetjük, amely hozzájárulhat a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, például a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez, a mélyszegénység felszámolásához,  és az éghajlatváltozás káros hatásainak kivédéséhez.

A szociális farmgazdálkodás rendszere Magyarországon kialakulófélben van. A MAIE projekt* (Multifunkcionális mezőgazdaság Európában) szerint a szociális farmgazdálkodás fejlődésének mértéke Európa-szerte az adott ország helyzetétől függ. Annak ellenére, hogy ez a projekt nem említi Magyarországot, úttörő országnak minősíthető a MAIE státusz kategóriái alapján. (Úttörő státusz; Mérsékelten fejlett státusz; Jól fejlett státusz; Hivatalosan elismert státusz.) Az úttörő státusz azt jelenti, hogy már több szociális farm kezdeményezés elindult a szociális farmgazdálkodás koncepciója mentén hasonlóan Szlovéniához, Csehországhoz vagy Bulgáriához.

Magyarországon az első szociális farmgazdaságok 2000 után jelentek meg. 2003-ban a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium kormányprogramot indított a szociális farmgazdaságok létrehozásának támogatására. Ezek a gazdaságok az autistákat és családtagjaikat támogatták, aminek eredményeként körülbelül 15 majorság jött létre autizmuspecifikus szolgáltatásokkal és foglalkoztatási programokkal. A pénzügyi források csökkenésének következtében az autista majorságok számának növekedése és fejlődése is megállt. 2005 és 2015 között számos szociális farm kezdeményezés indult egymástól függetlenül, különféle célcsoporttal. (pl. közösségi gazdaságfejlesztési programok munkanélküli roma emberek számára; farmpedagógiai programok iskolás gyermekek részére; állatasszisztált terápia - elsősorban terápiás lovagoltatás valamint mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és ökoturizmussal foglalkozó szociális kertgazdálkodás fogyatékkal élők számára.)

A legégetőbb probléma jelenleg az, hogy a szociális farmgazdaságokat Magyarország nem ismeri el jogilag. Ennek orvoslására 2015-ben kiadtak egy komoly tanulmányt, amely részletesen ismerteti a működési elveket, célkitűzéseket, célcsoportokat, a szociális gazdálkodás előnyeit és a nyugati és északi országokban megismert jól bevált gyakorlatokat (Szociális gazdaságok létrehozása Magyarországon, - Kézikönyv és fejlesztési javaslatok).

2016-ban megalakult a Szociális Farm Szövetség*. A szövetség célja a szociális farmok jogi és intézményi elismerésének előmozdítása Magyarországon, mint új társadalmi, egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási funkciókat ellátó mezőgazdasági modell, valamint a jó gyakorlatokhoz, a kutatáshoz és az oktatáshoz kapcsolódó információk összegyűjtése és terjesztése.

A tanulmány és a Szociális Farm Szövetség lobbitevékenysége ellenére Magyarország továbbra is számos kihívással szembesül, mivel a magyar kormány csak a közelmúltban ismerte fel a szociális gazdaságokban rejlő lehetőségeket. Nem létezik még a szociális farmokra vonatkozó átfogó stratégia, adminisztratív akadályok továbbra is fennállnak, nincs megfelelő, a szociális gazdálkodással foglalkozó képzési tanterv, amely felkészíti a jövőbeli gazdálkodót/szociális szakembert a hátrányos helyzetű csoportokkal farmon történő munkavégzésre. A mezőgazdaság társadalmi funkciójának és ugyanakkor a hátrányos helyzetű emberek* függetlenségének előmozdítása érdekében azonban ki kell egészíteni a magyar jogszabályokat, hiszen a szociális farmszolgáltatás a mezőgazdasági tevékenységek fogalmi köréből hiányzik, a rehabilitációs farmok* termelői közössége nem elismert jogi személy, a rehabilitációs farmok földhasználati jogosultsága sem tisztázott, a rehabilitációs farmok közössége által megtermelt és/vagy feldolgozott mezőgazdasági termékek értékesítése korlátozott.

A felsorolt problémák orvoslására szakmapolitikai javaslat készült „Magyarországi szociális farmok létrehozása és működtetése 2019” címmel.

A jelenleg működő szociális farmok általában a több lábon állás stratégiáját választják a hosszú távú fennmaradás érdekében. Különböző, bevételt jelentő szolgáltatásokat nyújtanak vagy termékeket állítanak elő, például gyermektáboroztatás, terápiás foglalkozások, feldolgozott kézműves élelmiszerek (sajtok, lekvárok, befőttek) iparművészeti termékek.

A Revitalist projekt célja egy olyan képzési program kidolgozása, amelyben a hátrányos helyzetű célcsoportjainkat teljesen új innovatív készségekkel látjuk el. A gyakorlati képességek fejlesztésén alapuló terápiás módszertant Angliában fejlesztették ki az elmúlt 30 évben és  az angol “Practical Skills Therapeutic Education”* elnevezés után a PSTE rövidített néven ismert, elsősorban Angliában. Ez a módszer adja képzési programunk alapját.

A módszer a kézműves tevékenységek oktatásából és gyakorlatából áll, kizárólag természetes anyagok felhasználásával. Néhány példa ezekre a tevékenységekre: fa megmunkálás, nemezelés, szövés, kovácsolás, organikus és biodinamikus kertészkedés és komposztkészítés. A módszer fő célja az egyének kognitív és érzelmi képességeinek fejlesztése. Tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a kezünkkel végzett munka közvetlen következményekkel jár az agy fejlődése szempontjából. Ez magyarázza az emberi faj fejlődésének egy korai időszakát is, amely során -pontosan a kézzel végzett tevékenységek fejlődése következtében  - az ember kiemelkedett a főemlősök sorából.

 A természetes környezetben, például a gazdaságban végzett munka, szemben a városi környezettel, hatékonyabbnak bizonyult az egyének számára, különösen társadalmi-érzelmi szinten. Ezt az egyik projekt partnerünk (Ruskin Mill Trust, Egyesült Királyság) kutatása egyértelműen bizonyította az elmúlt évtizedekben. Ennek a módszernek a sikerét világszerte elismerték, amelynek eredményeként kibővült a módszerrel kapcsolatos kutatás.

A Revitalist program egyik fő feladata a megfelelő feltételek megteremtése a módszer megvalósításához és kibővítéséhez a magyar kontextusban. Ez minden bizonnyal sok pozitív eredményt hozhat az ország számára, mint például a különféle háttérrel rendelkező szakemberek képzése ebben az egyedülálló módszerben (PSTE). 

Az Revitalist projekt célja, hogy azok szakmai szektorok: a szociális munkásoktól a gazdálkodókig, a civil szervezetek vezetőitől a pszichológusokig és az önkormányzatokig, amelyek tevékenysége leginkább kötődik  a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életének javításához, profitálhassanak a projekt eredményeiből.

A Revitalist projekt egy jól strukturált képzési programot hoz létre, melyet Magyarországon különféle helyszíneken kell megvalósítani. Ez a képzés elméleti elemeket és iránymutatásokat egyaránt tartalmaz, így például a PSTE módszerét alátámasztó elveket, melyet a képzés során a gyakorlati foglalkozások alkalmával kell megvalósítani a kézműves tevékenységekben és a biokertészetben. 

A mentorok képzése során nagy hangsúlyt helyezünk olyan ismeretek átadására, mint  környezetvédelem, gazdálkodási ismeretek és az alacsonyan képzett csoportokkal való együttműködéshez nélkülözhetetlen szociális érzékenység.

A képzésen résztvevő végfelhasználók csoportjának pontos meghatározását szociális szakemberek  évtizedes konzultációs folyamat során határozták meg olyan módon, hogy az teljes mértékben megfeleljenek ezen csoportok igényeinek. 

A projekt az eredmények maximalizálására összpontosít, miközben minimális pénzügyi beruházást igényel. 

A projekt céljai között szerepel az is, hogy elősegítse az ország elmaradott vidéki területeinek felzárkózását, és megteremtse a szükséges infrastruktúrákat a további fenntartható fejlődéshez.

A teljes tréning úgy épül fel, hogy annak minden moduljában visszaköszön a PSTE módszer koncepciója. Ez alól egyetlen modul kivétel, a gazdasági életképességet oktató (4. modul). A PSTE módszer Angliából származik, ahol az állam oly mértékben támogatja a Ruskin Mill Trust tanulási nehézségekkel küzdő diákjainak képzését és foglalkoztatását, hogy az iskolának nem kell a gazdasági életképességre koncentrálnia. A magyar viszonyok között azonban  a szociális farm gazdasági fenntarthatósága igenis lényeges. Ezért tartottuk fontosnak ezt a modult is beépíteni a tréningbe. A tréning felépítése:

• 1. modul - PSTE elmélet és a Hely szelleme (1 nap)

• 2. modul - PSTE gyakorlat, kézművesség (3-12 nap)

• 3. modul - A célcsoport jellemzői (1 nap)

• 4. modul - Gazdasági életképesség (1.5 nap)

• Szünet (7-14 nap)

• 5. modul - Beépítés (1 nap)

Mint a modulok végén feltüntetett napok számából látható, a tréninget rugalmas keretekkel hoztuk létre. A rugalmas keret egyrészt a kézműves tevékenység oktatásánál alkalmazható, illetve a tréning utolsó modulja előtt lévő szünet esetében. Az alábbi táblázatban egy olyan tréninget mutatunk be, melyben egy kézműves tevékenység oktatása történik a tréning során, és az utolsó (5.) modul előtt javasolt szünet 1 hetesre tervezett. A tréning 4 kézműves tevékenység oktatásával is sikeresen megtartható, ez a napok számát tevékenységenként 3-mal fogja megnövelni, és a javasolt szünet is kitolható maximum 2 hétre. Ebben a tréninget szervező rugalmasan igazodhat a résztvevők igényeihez, illetve a saját lehetőségeihez, céljaihoz.